Billenő garázskapuk:

A szekcionált kapukkal ellentétben a billenőket általában a nyílásba, és nem mögé építik be, ezért a keret külső mérete (az ún. tokkülméret) nagyjából akkora kell hogy legyen, mint a nyílás mérete. Régebben leginkább az alacsonyabb árfekvése miatt volt népszerű, mára azonban a szekcionált kapuk árának csökkenése következtében áraik hasonlóvá váltak.

Szekcionált garázskapuk:

Paraméterek:

A garázs méretei, és kialakítása alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú kaput lehet beépíteni. Lehetőleg már a garázs tervezésénél tájékozódjon a garázskapuk szabványméreteiről, elsősorban a szélesség okozhat a későbbiekben problémát. Ha a beépíthetőségi kritériumokat nem vesszük figyelembe, előfordulhat, hogy szekcionált kaput egyáltalán, vagy csak átalakítások árán tudunk beépíteni.

Hőszigetelés:

A legtöbb forgalmazónál a hőszigeteletlentől a legjobb hőszigetelésű panelfajtákig terjed a kínálat. Mielőtt a hőszigetelés mértékéről döntenénk, gondoljuk végig a következő szempontokat!
A garázskapu általában az épület legnagyobb felületű nyílászárója, ebből kifolyólag ezen át jelentős hőmennyiség elveszhet. Más-más hőszigetelés szükséges különálló, fűtött falakkal határolt, épület alatt elhelyezkedő, vagy fűtéssel rendelkező garázsok esetében. Lehetőleg ezt hosszú távra tervezzük, mivel a kapuk utólagos szigetelését egyik gyártó sem javasolja. Ennek fő oka, hogy a rugók a szigetelőanyaggal megnövelt tömegű paneleket nem tudják kiegyensúlyozni. A sokféle vastagság, szigetelőanyag és panelszerkezet között némi objektív támpontot adhat a gyártók által megadott hőáteresztési tényező, melynek jele: K, és értéke az eltávozó hőmennyiséggel arányos, tehát minél kisebb, annál jobb a szigetelés. A hőhídmentes kivitelű kapuknál a külső, és a belső acéllemeznek nincs fizikai kapcsolata, így a szigetelés még hatékonyabb. Ne feledjük azonban, hogy a legjobb hőszigetelés is hiábavaló, ha a szakszerűtlen beépítés miatt a garázs huzatossá válik.

Anyag és mintázat:  

A szekcionált kapukat alkotó panelek anyaga és szerkezeti felépítése igen sokféle lehet. A szigeteletlenek, illetve a gyengébb szigetelésűek egyhéjúak, a komolyabb hőszigetelésű modelleket pedig dupla héjú szendvicsszerkezetű kivitelben készítik. A külső és a belső héj készülhet alumíniumból, vagy acélból. A két héj között többnyire különféle vastagságú kemény poliuretán, vagy sztirol hab képezi a szigetelőréteget. Az úgynevezett hőhídmentes kivitelnél a két héjnak nincs fizikai kapcsolata, így a hőszigetelés még hatékonyabb.
A tartósság szempontjából nagyon fontos tényező az időjárás viszontagságainak kitett panelek felületkezelése. Az igényesebb modelleket a következő héjszerkezettel alakítják ki. A burkolatot képező galvanizált acéllemezre egy epoxi alapozó, kerül, majd egy polyester alapú bevonatot égetnek rá. Az így kialakított védőréteg (ha nem éri sérülés) több évtizedig megőrzi minőségét.

Nagyon látványosak a fa, illetve a fa jellegű kapuk. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy ugyanolyan dekoratív, mint a tömör fából készült, de hőszigetelése, és alaktartása jobb. Uganúgy festhető pácolható, mint bármely más fafelület, a karbantartást azonban időnként el kell végezni.

Ezeknél a kapuknál leginkább a kazetta mintázat terjedt el, melyek arányaikban eltérhetnek egymástól. A másik gyakori a vízszintes lambéria-minta, melynek nagy előnye, hogy beépítéskor nagyobb szabadságot ad a nyílásméret szempontjából.